1. rész Monitoring dróntechnológia – Kell ez nekem?

Háromrészes cikksorozatunkban azt a kérdést tárgyaljuk: Megéri-e belevágni a monitoring drón technológiába?

Kell ez nekem?

A fejlődéshez és hatékonyság növeléséhez mindenképpen rendszerben való gondolkodás szükséges. A drónok esetében is igaz ez a kijelentés, hiszen nem elég csupán információkhoz jutni, ha azokat rosszul értelmezzük, nem vesszük figyelembe, vagy egész egyszerűen nem tudjuk felhasználni őket. Nem szoktuk javasolni monitoring drón vásárlását, abban az esetben, ha egyszerű kiadásként és nem befektetésként tekintenek rá. Aki lehetőséget lát benne, és nyitottan áll hozzá, számára nagyon hasznos segítséget jelenthet, ahogy az élet ezt már több példával igazolta. Tekintse meg esettanulmányainkat!

Egy technológiát megvenni nem, csupán integrálni lehet egy meglévő gazdasági környezetbe.

Ezért tanulásra és támogatásra van szükség. A célunk minden esetben az, hogy hasznot hajtson egy adott eszköz és segítségével szintet léphessünk, növeljük a bevételünket, vagy csökkentsük a kiadásokat. Sokszor a kettőt egyszerre is elérhetjük. Gondoljunk csak a talaj tápanyag ellátottságán alapuló, okosan megválasztott differenciált tőszámú vetésre. A rossz minőségű talaj sajnos egyre több problémát okoz, egyre inkább szükséges a szemléletváltás a kezelésében. Ha hosszútávon gondolkodunk ez a lépés elkerülhetetlen, csupán az időnk fogy annak megoldására.

Azonban a jelenlegi helyzetet is képesek vagyunk javítani azzal, hogy egész egyszerűen nem vetünk el annyi vetőmagot, amennyit a tápanyagdúsabb részekre, vagyis faragunk a költségeken. Ugyanilyen módon képesek vagyunk a kijuttatott tápanyag mennyiségét és helyét is meghatározni menedzsment zónák alapján, melyek a precíziós gazdálkodás alapját képezik. Megdöbbentő látni, hogy egy ilyen kis ország esetében is, mint Magyarország, hány féle talaj, hány féle gazdálkodási megoldás létezik. Óriási mennyiségű tapasztalat és hatalmas tudás van jelen pillanatban is a magyarországi gazdálkodóknál, de csak töredékük használ profi eszközöket. Egyes tanulmányok a helyspecifikus gazdálkodást folytató gazdák számát itthon 10-20% közé teszik. Egy NAIK által elvégzett felmérés szerint, már 2016-2017-es években a precíziós termelést választó gazdaságok minden növénykultúra esetén magasabb termésátlagot realizáltak. Akár 17%-al nagyobb hozam- és 21%-al nagyobb termelési érték növekedés mellett. Az őszi búza és repce esetében 34% / 25%-os növekedés volt tapasztalható jövedelemtöbbletben. Növekedett tehát az input anyagok felhasználása, de az ágazati eredmények is magasabbak lettek. Ettől függetlenül a drón technológia nem korlátozódik olyan gazdaságokra, ahol már precíziósan zajlik a termelés. Kétségtelen viszont, hogy utóbbi esetben teljesen kiaknázható a technológiában rejlő potenciál.

Ezeket az eredményeket biztosan nem egy technológia bevezetése hozta el, hanem annak a technológiának a gazdaság életébe való integrálása. Érdemes végiggondolni, hogy amikor új eszközökkel kezdünk el dolgozni, az első időszak szinte kivétel nélkül befektetésnek minősül. Hiszen tanuljuk a technológiát, megismerjük a folyamatokat és a fejünkben kialakul egy elméleti kapocs a saját tanult és tapasztalati tudásunk és a keletkezett adathalmaz, vagyis a valós növényállapotok között. Ebből a kapcsolódásból alakul ki az információ, ami már ténylegesen képes előremozdítani a fejlődést és segítségével végül bevételeinket növelni tudjuk. Előtte azonban ezt az információt fel kell használjuk, tehát át kell konvertáljuk olyan tevékenységgé, mellyel a valódi hozamnövekedés realizáljuk. Felesleges azonban egy abszolút eredmény kitűzése, mert a mezőgazdaság nem erről szól, hanem a lehetőségek maximális kihasználásán és a termelés optimalizálásán. Egy növénykultúrát a tenyészidőszak alatt számos hatás éri, kitett az időjárásnak, a vetőmag megválasztásának, a megfelelő hibrid kiválasztásának, jól hasznosuló tápanyagok és növényvédő szerek használatának és nem utolsó sorban a jó döntéseknek.

Minden esetben a gazdálkodó döntései és elérhető eszközei határozzák meg a gazdaság jövőjét illetve a haszon mértékét.

Ezen gondolatok mentén kell elindulnunk, amikor a monitoring drónokkal foglalkozunk. Ez a technológia is egy eszköz, amit lehet jól, vagy adott esetben rosszul használni. Biztosan mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy “a legolcsóbb megoldás lett végül a legdrágább”. Ez a mi esetünkben is így van, hiszen ha nincs megfelelő tudás, nincs megfelelő eszköz, nincs tanácsadás, vagy egy olyan feldolgozórendszer, ami értelmezhető és hasznos eredményt ad, akkor sokra nem jutunk. Ha a felsoroltak közül csak egy is hiányzik, nem érdemes belevágni. Ezt a szemléletet osztja az AGRON is, hiszen évek óta azon dolgozunk, hogy komplett és használható megoldást adjunk ki a kezünkből és tudjunk válaszolni a gazdák kérdéseire

Komplett megoldás

Az egyik legnagyobb európai drón disztribútor 2019-es jelentése alapján a drón iránt érdeklődők 60-70%-a az agráriumból érkezik. Ez óriási szám annak tükrében, hogy mint új iparág robbanásszerű fejlődés előtt áll a szegmens. A fejlődés azonban több hullámban zajlik le a szemünk előtt, hiszen pontosan tudjuk, hogy a drónok megléte önmagában még nem elegendő, ahhoz megfelelő szoftveres környezet is szükséges, mely segít az adatokat információvá alakítani. Itt jön képbe az a magyar szoftver, melyben az AGRON összes kutatása, üzemi teszt eredménye és teljes tudásbázisa tömörül, az AGRONmaps

Könnyű használhatósága, magyar nyelve mellett egy kerek egészet alkot. Nem kell több programot használni, a monitoring drónok adatainak feldolgozása az első lépcsőfoktól kezdve az utolsóig elvégzésre kerül a szoftverben. De miért is fontos egy ilyen szoftver megléte?

A drónok által gyűjtött adatok (nagy információ tartalmú fotók) feldolgozása bonyolult folyamat. A fotók összefűzésétől kezdve a raszterkalkulációkón át a kijuttatási térképek kezeléséig, számos képzettségre lenne szükség ahhoz, hogy értelmezhető eredményt kapjunk. A szoftverpiacon meglévő megoldások nagy része egy egyszerű eszközt ad a felhasználó kezébe, majd sokrétű szakértelmet feltételezve engedi az érzékeny adathalmazokhoz. Ennek az a buktatója, hogy szinte bármilyen eredményt ki tudunk hozni belőle, csak a valósághoz lesz nagyon kevés köze. Minden egyes paraméter változtathat az eredményen: talaj, kultúra, növekedési fázis, fényviszony, hullámhosszok, kalibráció, megfelelő index kiválasztása és sorolhatnánk. Úgy gondoljuk, hogy az a legelőnyösebb a felhasználó szempontjából, ha mindent egy helyen talál meg a témában. Ezen túl pedig egyértelműen látható az, hogy nem a térkép elkészítése, nem a raszterkalkuláció alkotja az AGRONmaps valós értékét, hanem az a bizonyos “kapocs”, mely a valóságot összeköti ezzel a technológiával. Ha a kutatások alapján tudjuk mit kell lásson a kamera a növényzeten, akkor később már nem lesz szükséges ismerni a növényzet különféle állapotait, hiszen pontosan tudjuk a felvételekből, hogy mire számíthatunk.

Döntés

Ha a fentiek nagyrészt fedik az olvasó szemléletmódját, érdekes lehet az is, hogy mikor és hogy hozzuk meg a döntést: Mikor és hogyan kezdjünk bele úgy, hogy abból ne bukás, hanem sikersztori legyen, ahogy sok más magyar gazdálkodónál megtörtént már. Innen jön képbe az AGRON valódi erőssége: a szakértelem.

Úgy látjuk, hogy a legideálisabb az, ha a bevezetés előtt szakértő segítségét kéri. Erre nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen felelősségünk van abban, hogy a gazdálkodó elégedett legyen. A fő cél nem az, hogy együtt örömködjünk azon, hogy mekkora élmény egy drónt vezérelni – bár ez is kétségtelenül szerves része -, hanem hogy minél optimálisabb legyen a termelés. A drón nem játékszer többé, hanem munkaeszköz.

A cikksorozat második része: Bevezetés előtt, döntés után

Amennyiben igénybe venné a konzultációs lehetőséget, kérjük, töltse ki az adatlapot.

Previous
Previous

2. rész Monitoring dróntechnológia – Bevezetés előtt, döntés után

Next
Next

Mire használhatóak az RGB és a multispektrális kamerák?